A kutyák etetése

Így ne mérgezd meg a kutyádat!

A kutya nem macska

A kutya a macskával ellentétben nem abszolút húsevő állat. A kutya emésztőtraktusa lehetővé teszi a feltárt növényi szénhidrátok - krumpli, főtt rizs, kenyér - és a természetben hozzáférhető cukrok megemésztését. A macskák totális húsevő állatok, jellemző rájuk a rövid bélcső, amely csak az állati testre jellemző szövetek megemésztésére szolgál. Számukra nélkülözhetetlen a taurin, amely a természetben csak az állati eredetű tápanyagokban van jelen (a világ tauringyártásának nagy része a macskatápokra megy el, a többi energiaitalokba kerül)A kutya fehérjeigénye életkortól és testmérettől függ. Négyhetes korától képes megenni az előemésztett húst, ekkor nagy mennyiségű fehérjére, húspépre, magas fehérjetartalmú tápokra van szüksége, ez hat hónapos koráig jellemző. Utána már lehet neki növényi anyagokat is adni, majd élete utolsó harmadában meg lehet emelni a szénhidrátokban dús anyagokat. Például egy kifejlett, középkorú német juhász esetében a táplálék 50 százaléka legyen fehérje. A kutyák rendkívül változatos méretűek, a kistestűeknek lehet egy kicsit több húst adni, mert rövidebb a bélhosszuk, de például a kuvasz, amely nomád típusú pásztorkutya, elél egy kis tejjel és kukoricaliszttel.

A kutya nem disznó, de a rizst megemészti

Sok kutyatáp tartalmaz szóját, de sok kutya a szójafehérjét nem tudja megemészteni, lényegében kiüríti, nem úgy mint a sertés, amely képes annak feldolgozására. Így a szójás tápok vásárlásával a legtöbb kutya esetében csak ballasztot küld a gazda az állat szervezetébe, beltartalmat nem. Tehát hiába olcsó az a táp, ha üres. Cserébe a rizs jó a kutyának, nem véletlenül jellemző gyakorlat tenyésztők, munkakutyások körében a prémium táp és a főtt rizs vegyesen etetése.

Ebben az esetben a rizst nagyon alaposan meg kell főzni, jobban, mint az embernek, mert nagyon fel kell tárni a benne levő szénhidrátot, különben a rizs a széklettel együtt távozik, nem hasznosul.

A csirke nem a kutya barátja

A baromfihús-allergia gyakori a kutyáknál, mert a baromfihúsban sok maradékanyag van, és ez bőrirritációt okoz. Lábrágás, a fülkagyló belső felületének kipirulása lehetnek a tünetek, tíz kutyából kettő szenved ettől.

A nyerskoszt kérdése

Pont a nehezen kibogarászható tápminőségek miatt egyre több gazda ad nyers húst és zöldséget a kutyának, ami körülményes - a friss alapanyag miatt rendszeresen be kell vásárolni, hűtőben tárolni, darabolni -, lakásban etetve különösen macerás, de jó minőségű húsforrás esetén legalább pontosan látszik, mit eszik a kutya. A tapasztalatok azt mutatják, a kutyák ragyogó formába kerülnek tőle, ami nem csoda, hiszen a természetes táplálékukhoz ez áll a legközelebb, sőt lényegében ez a természetes táplálékuk.

"A jó minőségű nyers hússal etetés nem okoz semmilyen problémát a kutyának, de van, amelyik nem szereti annyira. A sertést, vadhúst főzni kell, a marhát, nyulat és a baromfit lehet nyersen adni"

A 6-8 hetes kölyköt naponta háromszor-négyszer etessük, mégpedig mindig friss, langyos, pépes ételekkel.A kölykök táplálék felvételi viselkedése rendkívül változó. Némelyikük egy-két perc alatt mindent felhabzsol, amit csak kínálunk neki, mások viszont jó ideig elpiszmognak az étellel.A 2-5 hónapos kölyköt már naponta 2-3 alkalommal táplálhatjuk.

A fogváltódás, az állandó fogak kibújása idején - kb. 14 hetes kor körül - mintegy "nyugtató" gyanánt, lapos vagy csöves szarvasmarha-, illetőleg sertéscsontot adhatunk a kölyöknek. Ezzel egyrészt enyhítheti fogínye viszketését, másrészt kielégíthetjük kalcium-foszfor igényét. A csontrágás mellesleg azért is hasznos "tevékenység", mert védi a fogakat a fogkőtől. Kisebb csontokat (pl. darabolt csontot, csirke vagy egyéb szárnyas csontját, amely könnyen szilánkokra hasad) persze sohasem adjunk sem a kiskutyának, sem pedig a felnőtt ebnek. Ezeket a csontokat az állat egy darabban lenyelheti, megakadhatnak a nyelőcsövében, illetve kilyukaszthatják a beleit.
Az 5-7 hónapos, vagyis a serdülő kölyköt naponta csupán kétszer etessük. Az élelem összmennyiségét persze növeljük, hogy elősegítsük az állat lendületes, gyors fejlődését. Fontos, hogy a kölyök étrendjének 3/4 része tartalmas fehérje legyen!

A felnőtt kutya étrendje:

 

Mindenekelőtt azt kellene tisztáznunk, mikor tekinthetjük "felnőttnek" a kutyát. Nos, némiképp leegyszerűsítve a dolgot akkor, amikor csontváza már nem nő tovább.

 

A teljes érettség ideje és tartama a különböző fajtáknál változó; a törpefajták általában 12, a nagy testűek pedig 18-24 hónapos korukban érik el a kifejlett kori testnagyságukat. A kutya "felnőtté válását" egyébként megváltozott viselkedése – komolyabbá, öntudatosabbá" válik - és étvágyának hirtelen csökkenése is jelzi. Az étvágy csökkenés a testben bekövetkezett változást tükrözi: az állat már nem növekedik tovább, mert kifejlődött. (Amennyiben az eb étvágya, étel iránti mohó érdeklődése változatlan marad - s ha ráadásul mindezt hányás hasmenés vagy éppenséggel székrekedés kíséri, forduljunk állatorvoshoz!)

A felnőtt kutyának 1 nap csak  1-szer szabad enni adni.

Amennyiben úgy döntünk, hogy a napi élelemadagját két részletben kapja meg, akkor az első porciót reggel, a másodikat pedig 5-6 óra tájban - ne később! - "tálaljuk", hogy legyen elegendő ideje a táplálék megemésztéséhez, mielőtt éjszakai alvásra térne.Evés után az ebnek pihenésre van szüksége.

 

1. Mik a leggyakrabban elkövetett hibák kutyák etetésével kapcsolatban?
   • túletetés: ha kontroll nélkül etetjük a kutyát, akkor az el fog hízni. Ez rövidíti az élettartamát, betegségekre hajlamosítja. Lefogyasztani sokkal nehezebb egy elhízott kutyát, mint megelőzni a hízást!
   • kizárólagos húsetetés: a hús magas foszfor- és alacsony kálciumtartalma miatt a csontok anyagcseréje zavart szenved, és a kutya megbetegszik.
   • édességekkel, csokoládéval való etetés: a cukor hizlal, nem része a kutya táplálékainak, és a csokoládé kakaótartalma még mérgező is a kutya számára.
   • nyers húsfélékkel való etetés: sertéshúst TILOS nyersen adni a kutyának, mert súlyos, gyógyíthatatlan beteg lehet tőle. A csirkehús szalmonellás lehet, ami hasmenést okoz, és mi is elkaphatjuk kedvencünktől, ezért azt is érdemes hőkezelni. A többi nyers húsféle kevésbé veszélyes, de főzve biztosan nem okoz bajt, ráadásul könnyebben is emészthető a hőkezelés hatására.
   • növendék kutyák túletetése: ha növendékként kontroll nélkül etetjük a kutyát, akkor gyorsabb növekedésre késztetjük a csontrendszerét. Ez csontbetegségek kialakulásához vezet, illetve túl nagy méretű lesz a kifejlett állat. Kistestű kutyákat könnyű növendékként elhizlalni, és az ekkor kialakult zsírpárnák később sokkal nehezebben tüntethetők el.
   • növendék kutyák túletetése kálciumtartalmú takarmány-kiegészítőkkel: különösen a nagy testű növendékeknél okoz gondot a kálcium túlzott bevitele (un. csonterősítő tabletták), mert ezek a kutyák 6-8 hónapos korukig nem tudják szabályozni, hogy mennyi kálcium szívódjon fel a belekből, és a túlzott mennyiség kárt tehet csontozatuk fejlődésében. Ezt túl sok fehérje és energiabevitellel párosítva, hatalmas kárt tehetünk a kutyában. Kálciumtartalmú csonterősítő készítményeket csak állatorvosi javaslatra, előírt adagban adjunk. Különösen kerülendők az emberek számára forgalmazott csonterősítő készítmények, mert kálcium-foszfor arányuk eltér a kutyák számára ideálistól. A legjobb kálciumforrás kutyánk számára a főtt csont.